<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Apáim története</provider_name><provider_url>https://apaimtortenete.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Borisska</author_name><author_url>https://apaimtortenete.cafeblog.hu/author/mozinet/</author_url><title>Apa </title><html>&lt;div&gt;

Homályos ablakon át láttam,

Először fiatal árnyék,

Később ősz színek látszanak

Az üveg prizmáin át.

&nbsp;

Vártam, hogy az ajtó kinyíljon,

&lt;/div&gt;
És a körvonalak valósággá válva,
&lt;div&gt;

Egy nagy színes képpé válva,

Alakot öltsenek az én számomra.

&nbsp;

Később este lett, az árnyékok

megszűntek. A várakozás

vége hozta a nyugalmat.

Apa, egy szó maradt, szürke valóság,

&nbsp;

A mesében máshogy lett volna.

&nbsp;

Tóth Jázmin

&lt;/div&gt;</html><type>rich</type></oembed>